A gazdasági hírek gyakran úgy hangzanak, mintha idegen nyelvű adást sugározna az adott média. Tőzsde, részvény, esés, emelkedés, vétel, eladás – mit jelentenek ezek a fogalmak? Valóban közgazdásszá kell válnod ahhoz, hogy el ne tévedj a pénzügyi-gazdasági hírek világában?

A közlekedési hírek, az időjárásjelentés és a napi történések megértése senkinek nem okoz különösebb kihívást. A gazdasági információk befogadásához, feldolgozásához azonban gyakran érezheted azt, hogy lexikonnal a kezedben szükséges leülni a híradó elé.

Ez azért is jelent problémát, mert egy-egy gazdasági történés kihatással lehet a közvetlen környezetedre is. Csak egyetlen hétköznapi példa: Ha éppen külföldi nyaralást tervezel, és valutaváltás előtt állsz, akkor közel sem mindegy, hogy mennyiért sikerül hozzájutnod a fizetőeszközhöz.

Kezdjük az alapokkal: Pontosan mi is az a tőzsde?

Mivel a gazdasági hírek nagyrészét a napi tőzsdei történések teszik ki, így vegyük ezt előre. A tőzsde egy szigorú szabályozás mellett működtetett piac, ahol emberek kereskednek egymással. Két fő típusuk ismert: az árutőzsde és az értéktőzsde.

A kereskedés során sem az áruknak, sem az értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, ezért ebben az értelemben nem hasonlítanak a klasszikus piacra, ahol az üzlet létrejöttével pénz és árucsere is történik.

Az árutőzsde talán nem szorul különösebb magyarázatra: meghatározott, azaz kereskedhető termékek vételének és eladásának színtere. Mivel a gazdasági hírekben túlnyomórészt a részvénykereskedést is magában foglaló értéktőzsdéről esik szó, ezért mi is ezt vegyük górcső alá.

Mi az a részvény (értékpapír)?

Röviden: a cég tulajdonjogának apró szeletei. Tegyük fel, hogy a Coca-Cola tízmillió részvényt bocsátott ki az évek során. Ha rendelkezel egy darab ilyen részvénnyel, akkor büszke lehetsz magadra, ugyanis a Coca-Cola cég tízmilliomod része a tulajdonodban van. Ez azt is jelenti, hogy ennyi százalékban birtoklod a céget. Jól gondolod: ha valakinek mind a tízmillió részvény a birtokában van, az 100 százalékban tulajdonosa a vállalatnak.

Rendben, a kibocsátott tízmillió részvényből egyetlen darab még nem elegendő ahhoz, hogy jelentős része légy a vállalatirányításnak, ám ahhoz éppen elég, hogy részesülj az esetleges osztalékfizetésből. (Az osztalékfizetés olyan kifizetés, amelyet a vállalat – többnyire a nyereséges működés után – a részvényeseinek ad.)

Miért éri meg egy vállalatnak feldarabolnia magát?

Felmerülhet a kérdés, hogy miért is darabolja fel magát egy vállalat, hogy aztán ebek harmincadjára széthordják minden irányba. És miért éri meg, hogy a részvénytulajdonosok beleszólhatnak a vállalatirányításba?

A cég ilyen módon történő értékesítése a vállalat számára jelentős tőkebevonást jelent. A bevont pénzforrást pedig a cég fejlesztésére, bővítésére tudják fordítani. Magyarán: a részvényeladással történő tőkebevonás a nyereség növelésének érdekében történik. (Persze, történhet spekulatív céllal is, de az egy másik történet.) A részvényt kibocsátó vállalatok egyébiránt azért arra figyelni szoktak, hogy az értékpapírok többsége (ezáltal maga a vállalat is) saját kézben maradjon.

Emelkedés és esés

A gazdasági hírekben legtöbbször elhangzó mondat, hogy egy vállalat részvényei estek, illetve emelkedtek. Mit jelent ez? Azt már tudjuk, hogy az áruba bocsátott értékpapírok a tőzsdén megvásárolhatók. Egy-egy részvény árát azonban a piac határozza meg: ha egy cég kilátásai pozitívak, akkor a papírjai nagyrészt emelkednek (drágábbak), ha negatívak, akkor pedig rendszerint esnek (olcsóbbak).